5.rész

*JaeJae*

Szép lassan eltelt még három óra, utánuk már nem jött senki szóval tényleg lassan telt azon kívül hogy Ravi folyton nézett én meg mikor ránéztem azt hiszem elpirultam mert mindig mosolygott rajtam ~szép, mondhatom~. Sulhutól elköszöntem (puszi, ölelés) utána ránézek Ravi-ra ő meg...hát ha szemmel ölni lehetne, én vagy Sulhu már nem élnénk és még ráteszek egy lapáttal mert még rá is kacsintok. Majd összeszedem a cuccom és mondom Ju-nak hogy menjünk és kiléptünk a kávézó ajtaján.

*Junnie*

Jae robogóval vitt haza~uh, én ültem hátul~. Így tudtam gondolkozni mi történt  a kávézóban.
*FLASHBACK*
Mikor Jae ráöntötte a kávé nagyját Ravi-ra~fogadjunk hogy nem vette észre hogy rá is jutott~és kézenfogta Ravi-t és elindult vele az öltözőbe de a CEO megállította de Ravi valami olyasmit mondott hogy nem lesz semmi baj~a szájáról olvastam le~, Jae behúzta Ravi-t majd kijött, odalépett Sulhu-hoz ő meg bólintott, Jae visszament de kb. fél órája bent voltak, ekkor indultam befelé de egy kéz megfogta az enyémet, lenéztem a kézre majd a gazdájára. Leo fogta az alkaromat de amikor ránéztem tágra nyílt szemekkel nézett rám, majd elszégyellte magát és lehajtotta a fejét~de a kezem még mindig nem engedte el~.
-A kezem.-mutatok rá a tényre hogy még mindig fogja a kezem.
-Huh?-ő pedig csak ennyit nyög ki és kérdőn néz rám.
-Elengednéd?
-Ja, igen. Bocsi.-szép lassan elengedi a kezem és ekkor jövök rá hogy az egész asztaltársaság engem néz. Gyorsan visszasietek a helyemre és 10 per mulva kijöttek, Jae is átvette a felsőjét~rájött, vagy Ravi mondta el neki~.
*FLASBACK VÉGE*
-Hé, hé figyelj már, leszállnál a robogóról, basszus!-Jae már ott kalimpált előttem.
-Jól van na, megyek már-azzal letápászkodtam a robogóról és lassan elindultam be a házba, a szomszéd néni épp most vitte le a szemetet.
-Jó estét!-majd mélyen meghajoltam.
-Ó szia kedveském! Még most értetek haza?-kérdezte elindulva lefelé a lépcsőn.
-Igen, a tesóm most is sokáig dolgozott.-mondom mosolyogva félig csukott szemeim mögül.
-Hiszen mindjárt elalszol, menj befelé aludni.-~ na, hát nem kell kétszer mondani~, de aranyos egy teremtés. Mikor ide költöztünk sokat segített, elmondta mit hol találunk a közelben és engem több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel tanított főzni, Jae-t könnyebb volt tanítani, folyamatos és kemény 2 hónap alatt magtanította az összes koreai tradicionális ételt elkészíteni. Kinyitottam a lakás ajtót gyorsan bementem a szobába, összeszedtem a fürdős cuccom és bevonultam a fürdőbe.

*JaeJae*

Ott kínlódok Ju előtt vagy 5 perce~a szomszédok már jót röhögtek rajtam~, hogy szálljon már le a robogóról és egyszer valami csoda folytán észrevesz.
-Jól van na, megyek már-és végre itt hagyta a robogót, mire betolom a helyére látom hogy a szomszéd néni most hozza ki a szemetet így oda sietek~nem láttam mostanába~.
-Jó estét!-szegény néni úgy megíllyedt.
-Bocsánat, ne tessék haragudni.-hajolok meg előtte vagy 100x-adjára és megfogja a kezem.
-Holnap fájni fog a hátad ha ennyit hajolgatsz, úgysincs semmi izgalom az életemben, ezt még kibírom-mondja mosolyogva~ilyenkor kivirul az arca addig pedig egy mély búskomorság terül szét arcán~.
-Tessék jönni, segítek-hát igen már 80 évesen már nem nagyon megy neki a lépcsőzés, megfogja a kezem és úgy segítem fel az emeletig.
-Köszönöm, de most már menj aludni, beszéltem tesóddal és ő már fáradt volt. Mondjuk te mindig egy energiabomba vagy.-mondja nevetve és intve egyet becsukja az ajtót.
-Jó éjt!-majd én is nyitom az ajtót és magam mögött zárom is.
-Ahh, végre itthon.-mondom nagy nyújtózkodás közepette. Ledobom a fotelba a táskám és közben hallom hogy Ju most nyitja meg a vizet. Odamegyek a kert felőli ablakhoz mert innen lehet a legjobban a csillagokat, nézem egy darabig őket majd kinyitom az ablakot és kihajolok rajta.
-Jae én megyek aludni.-nyom egy puszit a fejemre és elindul a szobája felé. Már majdnem elbóbiskoltam ezért zártam be az ablakot amikor látok egy fejet az ablakban amitől már majdnem átestem a mögöttem lévő fotelben erre elkezd nevetni, kicsit közelebb megyek az ablakhoz és akkor veszem észre hogy Ravi az. Így megint kinyitom az ablakot mert már elég hideg van abban a rövid ujjúban amit adtam neki.
-Te mit keresel itt?-mondom neki karba tett kézzel.
-Bemehetek?-néz rám boci szemekkel.
-Ahh, gyere.-majd bemászik az ablakon.
-Szia! Öhm, kaphatok egy pohár vizet?-mondja a kezét fogva. Gyorsan kimegyek a konyhába és viszem is a vizet.
-Tessék.-adom a kezébe a poharat.
-Köszönöm.-és kiissza az összes vizet a pohárból.
-Egészségedre.-leteszem a poharat az asztalra, miközben mindketten leülünk egymással szembe fotelekbe.
-Na és most elmondhatod mit keresel itt?-mondom a szemébe.
-Jól van na.-tartja már megint maga elé a kezét.-Aish...-kapja már megint kezét a vállára.
-Hé, mi történt veled?-ugrok oda mellé és megfogom a karját.
-Naaa, attól még fáj!-mondja az arcomba.
-Jól van, jól van, hozom az elsősegély dobozt.-és már kint is voltam a fürdőszobában, megyek visszafelé de ekkor már Ravi édesen aludt a fotelban.
-Na mindegy. Akkor is lekezelem a kezét-és gyorsan kitisztítottam a sebet, bekötöttem a kezét majd hagytam egy cetlit az asztalon. Betakartam egy takaróval. Becsuktam az ablakot, elmentem lezuhanyozni majd pizsamának felvettem egy citromsárga rövidnadrágot és egy fehér rövid ujjút majd bementem a szobába és ekkor esett le hogy péntek van~mindjárt szombat~, bebújtam az ágyba és elkezdtem agyalni hogy mit keres itt Ravi de hamar elnyomott az álom.